Miért ébred fel sokszor éjszaka a kisbabám?
A felnőttekhez hasonlóan a babák sem alszanak egyenletesen, egybefüggően egész éjszaka. Az alvás náluk is különböző ciklusokból áll, és ezek között rövid felébredések ún. mikroébredések vannak.
A különbség az, hogy a kisbaba idegrendszere még fejlődésben van, ezért általában ezeknél a mikroébredéseknél még nem tud önállóan visszaaludni. Minket hívnak segítségül ahhoz, hogy egy újabb alvásciklust tudjanak kezdeni. Ez már önmagában választ ad a fentebbi kérdésünkre, de az alvásuk szerkezeti felépülése mellett az alábbi okok is állhatnak az ébredések hátterében:
éhség vagy szomjúság;
közelségigény;
fogzás;
fejlődési ugrás;
mozgásfejlődés;
betegség vagy kellemetlenség;
de még a túl sok vagy túl kevés nappali pihenés is.
Sokszor több tényező van együtt jelen és ezekből jól kirajzolódik, hogy a legtöbb esetben, az éjszakai ébredések, a csecsemőkor természetes részét képezik.
Az alvás fejlődési folyamat.
Az, hogy egy baba hogyan alszik, sokkal inkább a biológiai és egyéni tényezők eredménye, nem pedig azé, hogy szülőként mennyire csináljuk jól.
A mi társadalmunkban még tartja magát az a tévhit, hogy a "jó baba", az a baba, aki átaludja az éjszakát. Az erre vonatkozó kérdés az elsők között szokott sokszor elhangzani, mi pedig szülőként gyakran érezzük azt ettől, nem vagyunk elég ügyesek.
Mostmár azonban te is fogod tudni: A kisbabák számára az alvás nem egy tanulandó viselkedés, hanem érési folyamat, szülőként pedig az a feladatunk, hogy támogassuk őket ebben.
Nincs egyetlen 'jó' szám arra, hogy hány ébredés és mennyi alvásidő a 'normális'. A babák, egyéni igényeikkel teljesen különbözőek. Vannak aki már viszonylag hamar és vannak akik csak később alszanak egybefüggőbben hosszabban. - A mikroébredések egyébként ekkor is vannak, csak 1-1 ilyen alkalommal könnyebben, esetleg már a mi segítségünk nélkül is átlendülnek a következő alvásciklusba. - (Ilyenkor érzékeljük úgy, hogy nem is ébredt fel a gyermekünk.)
Jelenti tehát az ébredés azt, hogy rossz szokás alakult ki?
Nem feltétlenül.
Az, hogy egy baba segítséget kér az éjszakai visszaalváshoz, önmagában nem probléma.
Az éjszakai gondoskodás fontos számára. A biztonsága fő forrása és a szülei és a világ felé alakuló bizalom építője, épp ezért nem akadályozza, hanem segíti a fejlődését.
Ahogy nő, érik, változik úgy fog idővel egyre hosszabb ideig és (majd) önállóan aludni.
Mi segíthet az alváshoz kapcsolódóan?
Segíthet:
a kiszámítható esti rutin;
a nappali ébrenléti idők és alvások optimalizálása;
a megfelelő alvási környezet;
a baba jelzéseinek megfigyelése;
a reális elvárások kialakítása.
Érdemes figyelni arra is, hogy ami egy családnál működik, nem biztos, hogy egy másiknál is ugyanúgy beválik.
Mikor érdemes segítséget kérni?
Érdemes szakemberhez fordulni, ha:
ha úgy látod az alvása hirtelen jelentősen megváltozik;
fájdalom vagy betegség gyanúja merül fel;
ha úgy érzed, hogy a kialvatlanság már veszélyezteti a mindennapi működést;
ha szeretnél támogatást kapni.
Te hogy vagy anya?
Ugyanis a gyakori éjszakai ébredések nemcsak a babát érintik.
A kialvatlanság hatással lehet:
a hangulatra;
a türelemre;
a koncentrációra;
a testi jóllétre;
a párkapcsolatra is.
Sok anya ilyenkor azt érzi, hogy mindenki más gyermeke jobban alszik.
A valóság azonban gyakran jóval árnyaltabb.
Ha nehéz időszakban vagytok:
próbálj segítséget kérni, ahol lehet;
oszd meg a terheket a társaddal vagy a családoddal;
csökkentsd azokat az elvárásokat, amelyek most nem létfontosságúak;
emlékeztesd magad arra, hogy a kialvatlanság önmagában is megterhelő.
Nem gyengeség, ha nehéznek érzed.
Ez valóban nehéz. Az önvád, a bűntudat keltés helyett, próbálj inkább együttérző lenni magaddal szemben is.
Összefoglalás
- A gyakori éjszakai ébredés csecsemőkorban sokszor a fejlődés természetes része.
- Nem feltétlenül jelent problémát, rossz szokást vagy szülői hibát.
- Az alvás idővel változik, érik és fejlődik.
- Addig pedig fontos, hogy ne csak a baba pihenése legyen szempont, hanem a tiéd is.
A pihent szülő nem luxus a családban, hanem fontos erőforrás.